Gróf Mikó Imre mellszobrát, Petrovits István alkotását ünnepélyesen felavatták jún. 1-jén, Zabolán. /A Hét (Bukarest), 25. sz./
1991. július 16.
Szoborállítók címmel írt Magyari Lajos a Háromszék megyében felállított szobrokról. A hetvenes években Kőrösi Csoma Sándor két szobra került köztérre, az egyik Kovászna főterére /Jecza Péter alkotása/, a másik Csomakőrösre /Orbán Áron munkája/. Sepsiszentgyörgyön állították fel Gábor Áron szobrát, mellszobrot kapott Lázár Mihály. Szobotka András egész alakos Dózsa szobra Dálnok közepére került. A községi út elágazásánál megtiltották, hogy figyelmeztető tábla hívja fel a figyelmet Dálnokra, Dózsa György szülőfalujára. Gábor Áron "ágyús" szobrát, Nagyvarjasi Oláh munkáját úgy kellett "hazalopni" Nagyváradról, mert az egykori tüzérakadémia előtt álló szobor először a Kőrösvidéki Múzeum kertjébe, majd szinte a szeméttárolójába került. Viszontagságos volt a véceri 1848-49-es emlékoszlop sorsa: ledöntötték, újra felállították, végül sok küzdelem árán ma is áll Tornai András műve. Márkosfalván Barabás Miklós szobra áll, Csernátonban pedig - amúgy félillegálisan - talapzatra került Bod Péter és Végh Antal mellszobra. Román szobrokat helyeztek el Háromszéken, Sepsiszentgyörgyön a román katona emlékművét, majd a Mihai Viteazul szoborcsoportot. 1989 után a magyar szobrok rongálása következett: meggyalázták a fehéregyházi Petőfi-emlékművet, teljesen tönkretették az erdődi Petőfi-emlékművet, Kovásznán - több ízben - olajfestékkel mázolták be Kőrösi Csoma Sándor szobrát, a vandál támadások nem kímélték a Bolyaiak marosvásárhelyi szobrát, a Kölcsey-emléktáblát, összetörték a magyar személyiségek nevét viselő iskolatáblákat, magyar és román templomokat gyújtottak föl. Nemrég azt követelte a Vatra Romaneasca, hogy Erdélyben le kell rombolni minden olyan műemléket, szobrot, amely sérti "a román nép méltóságát". Mindennek ellenére a megyében új szobrokat állítottak, Zabolán a Mikó Imre-mellszobrot /Petrovits István műve/, Nagyajtán Kriza János szobrot /Jecza Péter műve/. /Magyari Lajos: Szoborállítók = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 16./
1992. május 31.
Máj. 31-én Zabolán emlékeztek arra, hogy egy évvel ezelőtt avatták fel gróf Mikó Imre szobrát, Petrovits István szobrászművész alkotását. Mikó Imre tevékenységét méltatta beszédében Magyari Lajos költő, a Háromszék főszerkesztője, Bíró Béla, a Székely Mikó Kollégium igazgatója, Domokos Géza RMDSZ-elnök, dr. Egyed Ákos történész és Töttösy Istvánné dr. Budapestről, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium nevében. Ezután műsoros összeállítás következett. /Egy év után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./
1992. szeptember 20.
Középajtán szept. 20-án avatják fel a falu nagy szülöttje, Benkő József /1740-1814/ történettudós, botanikus mellszobrát, Petrovits István /Sepsiszentgyörgy/ alkotását. A szobrot a szintén Középajtán született, Kanadában élő Pusztai Péter grafikusművész állíttatta. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./
1994. március 13.
Nagykároly főterén márc. 13-án ünnepélyesen felavatták Petőfi Sándor bronzszobrát, a sepsiszentgyörgyi Petrovits István alkotását. Magyarországi küldöttség is megjelent, Kelemen András államtitkárral az élen. Beszédet mondott Tőkés László református, Tempfli József katolikus és Mózes Árpád evangélikus püspök, Corneliu Baba nagykárolyi költő, Ioan Chis, megyei tanácselnök pedig levélben üdvözölte az ünneplőket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./
1994. június 28.
Kézdialmáson júl. 3-án emlékeznek a falu nagy szülöttének, P. Kelemen Didák minorita szerzetes születésének 250. évfordulójára, amikor leleplezik mellszobrát, Petrovits István sepsiszentgyörgyi szobrászművész alkotását. P. Kelemen Didákot iskolák és templomok építőjeként tartják számon, emellett irodalmi munkássága is jelentős, Búzafejek című prédikációskötete nyelvművelő szempontból is kiemelkedő. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 28./
1995. október 28.
Okt. 28-án Beregszászon, a századik évfordulóját ünneplő magyar főgimnázium udvarán felavatták a sepsiszentgyörgyi Petrovits István alkotását, Bethlen Gábor mellszobrát, az iskola felvette a fejedelem nevét. Az ünnepségen részt vettek az EMKE képviselői. Beszédet mondott dr. Kötő József, az EMKE főjegyzője, majd együttműködési megállapodást írtak alá az EMKE és a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség képviselői. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 31., 951. sz./
1996. november 14.
Uzonban júniusban határozták el a millecentenáriumi emlékmű felállítását és négy hónap múlva ünnepélyesen felavatták a "súlyos kőtömböt a templom tövében", ahogy Incze Sándor tiszteletes nevezte az alkotást, Petrovits István szobrászművész munkáját. A rusztikus andezittömbre helyezett Erdély-címer és a bronzba öntött két évszám, 896-1996, idézi az ünnepség lényegét. Sokan támogatták az emlékmű elkészítését és az ünnepség rendezését. A honfoglalási emlékművel egyidőben a községházánál márványtáblát lepleztek le ezzel a szöveggel: "Itt tört ki Háromszék önvédelmi harca 1848 áprilisában. A községháza épült 1882-ben és javíttatott 1996-ban, a millecentenárium évében." Az ünnepségen Uzonban jelen voltak a magyarországi testvértelepülés, Csorvás küldöttei, eljött Balázs Ádám bukaresti magyar nagykövetségi titkár, sajtóattasé, dr. Fejér Dénes a Magyarok Világszövetsége és a Világlap nevében. Beszédet mondott még az Uzonból Budapestre elszármazott két író, Czegő Zoltán és Beke György. Az ünnepség előkészítésében részt vett Kelemen Edit az uzoni Jókai Mór Művelődési Egyesület képviseletében, olvasható Sylvester Lajos tudósításában. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 14./
1996. november 23.
Nov. 23-án a nagy iskolaalapító, gróf Mikó Imre halálának 120 éves évfordulójára emlékeztek Sepsiszentgyörgyön, a Székely Mikó Kollégium dísztermében tudományos ülésszakot tartottak, egyben leleplezték Petrovits István szobrászművész alkotását, a márványba helyezett bronz Mikó-domborművet, melyet a kollégium falára helyeztek el. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 25./
1997. január 11.
Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó Kollégium Alapítvány szoborbizottsága megtartotta harmadik ülését. Elhatározták, hogy Bocskay Vince szovátai és Petrovits István sepsiszentgyörgyi szobrászművészeket felkérik, hogy készítsék el júniusig pályázatukat, gróf Mikó Imre, Erdély Széchenyijének szobrára. A pályázat elbírálása után szeretnék az egész alakos szobrot felállítani a Székely Mikó Kollégium előtt. A Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület a szoboröntéshez 500 kg bronzot ajánlott föl. A bizottság a szoborállítás ügyében anyagi támogatást kér. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 11./
1997. június 4.
Sepsiszentgyörgyön szobrot állítanak gróf Mikó Imrének /1805-1876/, akit kortársai Erdély Széchenyijének neveztek, aki az 1859-ben induló Erdélyi Múzeum-Egyesület létrehozója volt. A bronzszobor elkészítésére Bocskay Vince /Szováta/ és Petrovits István /Sepsiszentgyörgy/ szobrászművészeket kérte fel a szoborbizottság. A testület a szükséges összeg előteremtéséért hírlevélben fordult a kárpát-medencei és nyugati magyarsághoz. /Magyar Nemzet, jún. 4./
1997. október 25.
Sepsiszentgyörgyön meghívásos pályázatot írt ki a Gróf Mikó Imre Szoborbizottság 1997 januárjában Bocskai Vince és Petrovits György számára gróf Mikó Imre, Erdély művelődéstörténetének kiemelkedő személyisége emlékének megörökítésére. A tervezett művet a város főterén állítják fel. A bizottság Petrovits István terve mellett döntött, egyben felhívást tett közzé, melyben adakozásra szólított fel, hogy elkészülhessen a szobor. Bocskai Vince szobrászművész elmondta, hogy Petőfi-szobra állt Szovátán, 1992-ben készült, Mikes-szobrát idén avatták, Marosvásárhelyen áll egész-alakos Bernády György-szobra. Szovátán 1996 őszén állították fel világháborús emlékművét. A szobrászművész megnyerte a Kézdivásárhelyen felállítandó, az 1848-as szabadságharc és a két világháború hősi halottai előtt tisztelgő emlékmű pályázatát, ugyancsak megnyert egy Apor Vilmos-pályázatot Gyulán, ez egész alakos bronzszobor a mártírhalált halt püspökről. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25./
1998. szeptember 6.
Medgyesen egy évtizeddel ezelőtt még tízezer főnyi volt a szászok lélekszáma, ma már alig akad hírmondó közülük. A város magyarjainak új katolikus templomát /Szent István templom/ aug. 23-án szentelte fel dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. Beszédében emlékeztetett arra, hogy Szent István király tíz egyházmegyét alapított, köztük volt Gyulafehérvár, Várad és Csanád alapítása. A templomépítés a reménység jele, hangsúlyozta az érsek. A templomszentelés alkalmával a kolozsvári Szent Cecília kamarakórus énekelt Geréd Vilmos karnagy vezetésével. Szent István éneket adott elő Nyisztor Ilona moldvai csángó népdalénekes. A templom még nem készült el teljesen, világosított föl Harai Pál esperes-plébános, a főoltárra kerül majd a Szent Istvánt ábrázoló szobor, Petrovits István sepsiszentgyörgyi szobrászművész fába faragja a mintegy 2 méter 20 centi magas, egész alakos szobrot. Az oltár felszentelését 1999. aug. 20-ra tervezik. /Schuller Mária: A templomépítés a reménység jele. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 6./ Ugyanerről: Új templom a szórványban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26.
1999. június 3.
Kézdivásárhelyen július végén tervezik a Bem-szobor felállítását. A bronz mellszobrot Vetró András készíti el. Ünnepélyes avatására Orbán Viktor miniszterelnököt is meghívták, ezért időpontját a tusnádfürdői szabadegyetem végére tették. - Bereck is emlékezik: júl. 25-én domborműves emléktáblát és kopjafát állítanak, Petőfi és Bem találkozásának 150. évfordulóján. A költőt és a tábornokot ábrázoló dombormű Petrovits István sepsiszentgyörgyi szobrászművész alkotása. /Kézdivásárhelyen és Bereckben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./
1999. július 25.
Július 25-én, vasárnap Bereckben, a katolikus templom közelében leleplezték a sepsiszentgyörgyi Petrovits István szobrászművész alkotta Petőfi és Bem arcképét megörökítő bronz domborműves emléktáblát, jelt állítva a forradalom két nagy hőse, Petőfi és Bem apó találkozásának. Az avatóünnepségen beszédet mondott Kovács István író, a Magyar Köztársaság krakkói főkonzulja, a Bem és Petőfi életmű nagy szakértője. Az emlékhelyet Máthé Ferenc plébános áldotta meg. A változatos kulturális műsor után a jelenlévők megtekintették a művelődési központban szervezett, az eseményhez és a településhez kapcsolódó kiállítást. /Ahol Petőfi és Bem találkozott Berecken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./
2000. április 19.
Ápr. 16-án zárult a Kőrösi Csoma Sándor-napok rendezvénysorozata Csomakőrösön a Kőrösi Csoma Sándor Emlékház megnyitásával, amelyhez szép székelykapu, tulipános kerítés nyújt "őshonos" hátteret, s amelyen többek között ünnepi beszédet mondott Szabó Tibor, a HTMH elnöke és az övezet számos kiemelkedő személyisége. A Csoma-emlékérem idei kitüntetettje Marczel Péter svájci Csoma-kutató. /A szülőföld tisztelgése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./ Idén tizenegyedszer rendezték meg Kovásznán és Csomakőrösön a táj nagy fiának emlékünnepét. A négynapos ünnepségsorozat rendre Kovászna és iskolája legrangosabb már a határokon túl is számon tartott eseményévé nőtte ki magát. Ápr. 13-án, a megnyitó ünnepség keretében megkoszorúzták a kovásznai Kőrösi-szobrot, majd templomi hangversenyt, színielőadásokat tartottak. Ápr. 14-én diákkerekasztalt, iskolai ünnepséget tartottak és megnyitották Az idő arcai - Kövek című képzőművészeti tárlatot. Ápr. 15-én volt a tudományos ülésszak, idén Kőrösi Csoma Sándor és a magyar történelem nagy sorsfordulói címmel. Az elmúlt évtized alatt a Gazda József szervezte ülésszakok a Kőrösi-kutatás legfontosabb fórumává léptek elő. Itt találkoznak a világ különböző sarkaiban élő szakemberek s vitatják meg a legújabb eredményeket. Az idén is három olyan kutató volt jelen, aki ázsiai helyszíni tapasztalatok alapján szólhatott hozzá a témához (Galántha H. Judit - Montreal, Marczell Péter - Genf, Bárdi László - Pécs), Kolozsvárról Csetri Elek akadémikus és dr. Gaal György tartott előadást. Ápr. 16-án Csomakőrösön folytatódtak az események, az ünnepi istentiszteleten dr. Juhász Tamás kolozsvári teológiai tanár hirdette az igét. Utána a Kőrösi-szobor megkoszorúzása következett. Többek közt koszorút helyezett el Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője. A tavaly már felavatott, de csak az idénre berendezett, s most megnyitott Kőrösi Csoma Sándor Emlékház előtt zajlott az idei ünnepség. Ünnepi beszédet Csetri Elek és Szabó Tibor mondott, átnyújtották Marczell Péternek a Kőrösi-emlékérmet. Az emlékházat Elekes Botond beszédével nyitották meg. /Gergely Gyula: Kőrösi Csoma Sándor Napok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./ A tudományos ülésszakon előadói között volt Györffi Dénes és Bernard Le Calloc'h is. A Csoma-tárlat idei díjazottja Petrovits István sepsiszentgyörgyi szobrász volt, a kiállítás tiszteletbeli meghívottja szintén szobrász, a temesvári Jecza Péter. Az emlékházavatásra összegyűlt közönség Csetri Elek kolozsvári történész Csoma Sándorra emlékező beszédét hallgatta meg. Az emlékházban a Kónya Ádám történész által szakszerűen elrendezett állandó kiállítást látható: dokumentumok, korabeli rajzok és Csoma életútját illusztráló reprodukciók. /Csutak Levente: Kőrösi Csoma Sándor háza. = Brassói Lapok (Brassó), ápr. 27./
2000. május 15.
A Magyarok Világszövetsége égisze alatt létrejött Magyar Képző- és Iparművészeti Társaság máj. 13-14-én Gyergyószárhegyen tartotta elnökségi ülését. Az anyaországból, Kárpátaljáról, Vajdaságból, Szlovéniából érkezett képzőművészek és művészettörténészek megtekintették a Lázár-kastélyt, a ferences kolostort és a képzőművészeti gyűjteményt. Az elnökségi ülés egyik célja volt, hogy a szakmai szövetség vezetői személyesen ismerkedjenek meg több jeles erdélyi alkotóval. Az ülést Szabó Lilla, a Képző- és Iparművészeti Társaság elnöke vezette, a vajdasági magyar képzőművészek képviselőjeként Szombathy Bálint médiaművész és Gyurkovits Hunor festőművész volt jelen, a kárpátaljai magyar alkotókat Tóth Lajos, a Révész Imre Társaság elnöke képviselte, Szabó Kinga művészettörténész pedig a szlovákiai magyar képzőművészeti társaság vezetőségi tagjaként vett részt az ülésen, amelyre az erdélyi magyar képzőművészek, műkritikusok köréből többek között Botár László, Berszán Márkos Zsolt, Gaál András, Kákonyi Csilla, Márton Árpád, Nagy Miklós Kund, Orth István, Petrovits István, Szabó András, Veress Pál, Vinczeffy László, Zolcsák Sándor, Zsigmond Márton kapott meghívást. A kétnapos megbeszélésen az erdélyi magyar képzőművészet külföldi bemutatásáról, népszerűsítéséről is szó esett. A társaság jogilag függetlenedett a Világszövetségtől, közhasznú társaság rangjára emelkedett, és a művészeti életben is egyre számottevőbb tényezőként tud fellépni. A társaság szándéka: segítséget adni művészettörténészeknek tetemes tartozásaik törlesztéséhez, a nagyközönségnek kézzelfogható ismereteket nyújtani az anyaország határain túli magyar képző- és iparművészet évtizedeken át elhallgatott/elfelejtett értékeiről. /Az egységes magyar kultúráért. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 15./
2001. szeptember 15.
Gelencén szept. 15-én a falu nagy szülöttje, Jancsó Benedek tanár, irodalomtörténész és nyelvész nevét viselő iskola udvarán felavatják a névadó mellszobrát, Petrovits István sepsiszentgyörgyi művész alkotását. Az eseményre Gelence anyaországi testvérközségéből, Dunaszentgyörgyről is várnak vendégeket. Jancsó Benedek életét és munkásságát Kónya Ádám tanár, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója méltatja. /(Iochom): Szoboravatás Gelencén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 15./
2002. március 1.
Febr. 23-án Kézdivásárhelyen, a Vigadó Művelődési Házban került sor a tavasznyitó képzőművészeti tárlatmegnyitóra. A kiállításra nagyváradi, sepsiszentgyörgyi és bukaresti képzőművészek küldték el alkotásaikat. Salamon Ferenc igazgató elmondta: a kiállított munkák változatosak – agyagból, acélból, gipszből, papírból, üvegből, kartonból és textíliából készültek –, viszont tematikájukban közösek, közös vonás bennük az emberközpontúság. A kiállításra Bányai Sz. Katalin, Trifán László, ifj. Petrovits István, Suciu Sándor, Faluvégi Tünde, Péter Alpár, Hajdú Enikő, Kolumbán Hanna, Kovács Géza, Petrovits István és Csapó Réka képzőművészek küldték el munkájukat. /-bartos-: Tavasznyitó tárlat a Vigadóban. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), márc. 1./
2002. május 7.
Máj. 5-én Kézdivásárhelyen a kantai Szentháromság római katolikus templomból gyertyás körmenet indult a Márton Áron püspök nevét viselő utca felé. A székely ruhás gyermekek után dr. Jakubinyi György érsek, a környék papsága és a hívek haladtak. A körmenet az eredeti formájában újjáépített kápolnához vonult, ahol Jakubinyi György érsek megszentelte Nepomuki Szent János szobrát és a kápolnát. Bodó Imre kézdiorbai-széki főesperes köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak az 1740-ben emelt és 1974-ben lebontott kápolna újraépítéséhez. A szent szobrát Petrovits István képzőművész restaurálta, Kosztándi Jenő festőművész pedig újrafestette. /Iochom István: Kápolnaszentelés Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 7./
2002. július 20.
Petrovits István szobrászművész első nagy köztéri szobrát Orsován állították fel. A környék és a nemzet nagyjait megörökítő szobor- és domborműportréi ismertek. Az utóbbi időkben színes grafikákat készített, ezek egy részét láthatta a nagyközönség Sepsiszentgyörgyön. /Bogdán László: Bepillantás a folyamatba. Petrovits István világa. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 20./
2002. augusztus 30.
Bokor Tibor, az RMDSZ helyi szervezetének elnöke kifejtette: hamarosan új emlékművel gazdagodik Kézdivásárhely. Szeptember 13-án neves vendégek jelenlétében kerül sor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, az első és második világháború kézdivásárhelyi hősi halottai és áldozatai emlékművének felavatására. Az emlékmű létrehozásával a város lakóinak régi óhaja teljesül, hiszen korábban ilyen emlék állítására nem került sor. 1996-ban döntötték el, hogy felállítják az emlékművet. 1997. márciusában meghívásos pályázatot hirdettek, amelyre 9 szobrászművész (Baróthi Ádám, Bocskai Vincze, Bodó Levente, Dóczi András, Jecza Péter, Miholcsa József, Petrovics István, Vargha Mihály és Vetró András) küldött pályamunkát. A város lakói szavazatukkal Bocskai Vince tervét választották ki. Az induláshoz Jeszenszky Géza washingtoni nagykövet, egykori külügyminiszter adományozott 700 USD-t, majd Tamás Sándor képviselő úr külföldi kapcsolatai és hathatós lobbizása eredményeképpen a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 1,5 millió forinttal támogatta az elképzelést. A hiányzó összeg jó részét pedig a helyi tanács adta. /Interjú Bokor Tiborral, az RMDSZ helyi szervezetének elnökével. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), aug. 30./
2003. március 10.
Kovászna megye és a magyarországi Heves megye közös történelmi múltját, a két régió közös jövőjét szimbolizáló Európa-kaput avattak márc. 9-én a Heves megyei Detken. A kapuszárnyak között keresztet formázó köztéri szobrot, sepsiszentgyörgyi Petrovits István szobrászművész alkotását közösen leplezte le Demeter János, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke és Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés vezetője. Az emlékműállításra az szolgáltatott alkalmat, hogy éppen egy éve írt alá a két régió testvérmegyei szerződést. Az Egri Nemzetközi Vásáron kovásznai üzletembereket és cégeket láttak vendégül, illetve Heves megye bemutatta turisztikai lehetőségeit a sepsiszentgyörgyi Székelyföldi Turisztikai Expón. /Európa-kapu a közös jövőért. = Krónika (Kolozsvár), márc. 10./
2004. január 7.
Rancz Teréz a kézdialmási Pater Kelemen Didák Általános Iskolában magyar nyelvet és történelmet tanít, férje, ifjabbik Rancz Sándor erdész, Háromszéken a legelső magánerdészeti társulás szakmai vezetője. Rancz Teréz tanárnővel könyvet írt Kézdialmásról: Gyöngyeiteket ne szórjátok szét! /Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2003/. Pater Kelemen Didák nevét a falu általános iskolája 1994 óta viseli, ugyanebben az évben, születésének 250. évfordulóján leplezték le a Petrovits István készítette portrészobrot, s P. Kelemen Didák nevét viseli az a közművelődési egyesület is, amelynek Rancz Kelemen Teréz az egyik alapembere. Rancz Kelemen Teréz monográfiájához felhajtott minden elérhető könyvészeti forrást P. Kelemen Didákról, aki tizenhárom könyvet írt. /Sylvester Lajos: Batyunk, botunk, fegyverünk az anyanyelv. = Krónika (Kolozsvár), jan. 7./
2004. május 6.
Gelencén máj. 9-én, vasárnap szobrot avatnak, a nagyközség Bodor György emléke és életműve előtt tiszteleg. Petrovits István sepsiszentgyörgyi szobrászművész alkotása révén a székelység történetét kutató, a Bukovinába telepített, majd a Kárpát-medencében szétszóródott csoportok megmaradásáért és együtt tartásáért cselekvő személyiség szülőföldjén jut életművéhez méltó emlékhez. A Bodor György nevét viselő gelencei művelődési egyesület, a polgármesteri hivatal, az egyházi és az oktatási intézmények az újabb térplasztikai alkotás felavatásával Gelence Háromszék legelkötelezettebb emlékjelállító és műemlékmentő községei közé emelkedik, írta Sylvester Lajos. A település másik kiemelkedő személyiségének, Jancsó Benedeknek már van portrészobra. A műemlék templom, egy egész sor térplasztikai alkotás, a millenniumi, a világháborús és szabadságharcos emlékművek szerepet játszottak abban, hogy Gelence a múlt év legdinamikusabban fejlődő nagyközsége volt. Halász Péter néprajzkutatónak a Honismeret 2004/2. számában közölt esszéjéből vett részlettel emlékeztek dr. Bodor Györgyre. Kézdivásárhelyen született 1904-ben, de valójában mindig a vele szomszédos Gelencét tartotta otthonának, családja fészkének, s oda is tért meg halála után. A jogi egyetemet Budapesten végezte. Azok közé az emberek közé tartozott, akik soha nem nyugodtak bele Szent István országának szétdarabolásába. Fiatalon kapcsolódott Bajcsy-Zsilinszky Endre Nemzeti Radikális Pártjához, amelynek 1934-ben főtitkára lett. 1945-ben a Bácskából menekülő bukovinai székelyek letelepítését vállalta. Bonyhád székely szellemi központtá szervezését akarta elvégezni, de a kommunista hatalomátvétel keresztülhúzta terveit. A kecskeméti Forrás folyóirat közölte Bodor György Székely honfoglalás 1945-ben című visszaemlékezésének részleteit /1975/3-4/. A bukovinai székelyek 1764 óta idegenek között éltek. 1945 után Tevelen Kőrösi Csoma Sándor Székely Tanintézetet alapítottak 12 székely pedagógussal. 1947-ben Németh Kálmánnal, a bukovinai Józseffalva legendás plébánosával Bonyhádra hívták Herepei Jánost, a Sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum egykori igazgatóját, s megteremtették a bonyhádi Székely Múzeum működéséhez szükséges feltételeket. Később Bodor György barátaival, az ország állapotán és jövőjén vitatkozva, lehetőség szerinti szellemi műhelyt teremtve találkozgattak, közben politikai ügynökök figyelték őket. Püski Sándorral együtt letartóztatták őket és 1962 júniusában Budapesten a bíróság Bodor Györgyöt is elítélte három és fél évre. Szabadulása után a székely falutörvényekről, heraldikai képletekről s a székely nemzetségi szervezetről szóló írásai különböző folyóiratokban jelentek meg. 1967-ben fejezte be, de 1976-ban bekövetkezett haláláig csiszolgatta nagyszabású történelmi munkáját, amely A székely nemzetségi szervezet /Pallas Akadémia Kiadó/ címmel 2003-ban jelent meg Csíkszeredában /(sylvester): Egy ,,izzó lelkű magyar” ember. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 6./ Németh Kálmán könyve a bukovinai székelyek hazatéréséről: Százezer szív sikolt /Bácsjózseffalva, 1941/
2004. augusztus 3.
A még kétezer lelket sem számláló erdővidéki község, Vargyas első írásos említésének 670. évfordulójára tartalmas programot állított össze. Az esemény ezernél is több vargyasit és az ünnepre hazatérőt vonzott. Csúcspontja a honvédő csatákban elesett hősök emlékére emelt turulmadaras emlékoszlop leleplezése volt. ,,Az 1848–49-es szabadságharcban elesett és részt vevő honvédek és a magyarsárosi ütközetben elesett vargyasi nemzetőrök emlékére” – áll a Petrovics István sepsiszentgyörgyi szobrászművész alkotása alatt olvasható feliraton. Az unitárius templomban a tiszteletes Vargyas népének szülőföldhöz való ragaszkodását emelte ki. Az első alkalommal megrendezett falunapot az unitárius közösséget 46 évig szolgáló Dimény András lelkész és a magyarországi testvértelepülés, Vésztő küldöttsége üdvözölte. /(hecser): Hangulatos Vargyas-nap. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 3./
2005. augusztus 29.
A tokajhegyaljai Tállya immár tizenkettedik alkalommal adott otthont az évente, augusztusban megrendezett, háromhetes közép-európai alkotótábornak. A hagyományt követve, idén is közel ötven anyaországi, erdélyi, ukrán, szerb, horvát, szlovén képzőművész több mint 300 alkotásából rendezték meg a tábor záró kiállítását. A meghívottak között volt Petrovics István székelyföldi szobrászművész is. /O. I.: Közép-európai alkotótábor Tállyán. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./
2005. november 7.
A bukaresti magyarság is megünnepelte gróf Mikó Imrét. November 4-én a meghívott előadó Pásztori Tibor Endre, Zabola református lelkipásztora, egyben a Mikó-életmű fáradhatatlan kutatója volt. Neki köszönhetően a zabolai kastély előtt 1991. május 31-én, önzetlen összefogás eredményeként felállították Mikó Imre mellszobrát, Petrovits István alkotását. Pásztori Tibor Endre előadásában bemutatta a szerteágazó életművet, amelyet gróf Mikó Imre jogászként, művelődéspolitikusként, történetíróként, akadémikusként végzett. Ezt a képet egészítette ki Pásztoriné Antal Rozália, aki elmondta: Mikó Imre munkásságában biztos támasz volt a felesége. /Barabás István: „A természeti határok a szellem útját nem zárhatják el” = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./
2006. szeptember 9.
A gelencei községháza megbízásából Petrovits István sepsiszentgyörgyi szobrász elkészítette Márton Áron püspök másfélember-nagyságú szobrának gipszváltozatát. Gelencén ez lesz a harmadik Petrovits-szobor a Jancsó Benedek- és a Bodor György-mellszobor után. A püspök szobrát az alszegi római katolikus plébániatemplom kertjében állítják fel. A szobrot Sepsiszentgyörgyön öntik, az avatása november 5-én lesz. /(Iochom): Márton Áron-szobor Gelencén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 9./
2006. november 6.
November 5-én Gelencén Bálint Lajos, Erdély ny. római katolikus érseke ünnepi szentmisét celebrált, majd a több száz fős tömeg kivonult a templomból, és körbeállta Márton Áron püspök leleplezésre kerülő egész alakos szobrát, Petrovits István alkotását. Eljöttek Berettyóújfalu, Nagybánhegyes, Balatonszentgyörgy és a szlovákiai Farkasd település küldöttségei is. Elsőként Bara Ferenc Márton Áron életrajzi adatait ismertette, majd elhangzott Kiss Jenő Márton Áron című verse. Ezt követően Puskás Bálint Zoltán szenátor Márton Áron életútját méltatta. Szakács Tibor, Gelence polgármestere és Bereczi István plébános leleplezte a szobrot. /Iochom István: Márton Áron-szobrot avattak Gelencén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 6./
